Hadd ne fejtsem ki hosszan...
Aki teheti próbálja ki.
Semmi extra, csak néhány köbcenti többlet... de a különbség: valami álom!
Most aztán már igazán epedve várom azt az ominózus ötszázat! :)
Varázshétfő
Hosszú idő óta ez az első hétfő amire azt mondom: "Ez jó mulatság, férfi munka volt!"
A szokásos reggeli megbeszélések és ügyek után jött az "operatív hadvieslés"... egy kis ez, egy kis az, csak hogy senki ne unatkozzon és ne gondoljuk, hogy rendben megy bármi is.
Nem megy? Hát tegyük rendbe! Azt hiszem, ma is tettem ez irányban néhány sikeres lépést.
Mindezek után - Zsoltnak és Zsófinak hála - sikerült időben oda érnem a rutin pályára... ami - ugye mondanom sem kell - a világ másik végén van.
Jött a sok (már várt) kérdés: tudok-e biciklizni, ültem-e már motoron, vezettem-e már motort, stb, stb. Hm.
Robogó, 125, 250, 500... csak úgy röpködtek a számok a levegőben... én meg írtam bőszen az S-betűket az útra.
Nem mondom, hogy nem izgulok... azt sem, hogy nem félek. Végül is ez az egész többek közt a félelem-legyőzésről szól, vagy mi. De mégis: egy gondolat maradt a fejemben, amikor újra szilárd talajt fogott a lábam: MÉG!
Várom hát a holnapot... és az újabb kihívásokat!
Pár napja konstatáltam, hogy nincs már négy hetem sem... és nagyon le kéne tudni futni azt a 21 km-t.
Így aztán az új koncepció 1 rutin óra - 1 óra futás lett.
A mai penzum (kegyes voltam magamhoz) 1 kör volt (mondjuk, hogy 7,5 km), amit sikerült is 36:15 (-2) perc alatt teljesítenem.
Holnap már nem leszek ennyire elnéző, kétszer ennyi van betervezve.
Most aztán, mindezek után halálosan fáradtnak kéne lennem... de tele vagyok energiával, várom a holnapot (ami ugye KEDD) és még szívesen keresnék magamnak valami munkát...
Mégis: erőt veszek magamon... kiteregetek... talán még egy fejezetet engedélyezek magamnak Leni Gruyten életéből... aztán irány a pillák mögötti világ.
Pihenjetek Ti is!
Még jut néhány kihívás a hétre.
Szép álmokat!
A szokásos reggeli megbeszélések és ügyek után jött az "operatív hadvieslés"... egy kis ez, egy kis az, csak hogy senki ne unatkozzon és ne gondoljuk, hogy rendben megy bármi is.
Nem megy? Hát tegyük rendbe! Azt hiszem, ma is tettem ez irányban néhány sikeres lépést.
Mindezek után - Zsoltnak és Zsófinak hála - sikerült időben oda érnem a rutin pályára... ami - ugye mondanom sem kell - a világ másik végén van.
Jött a sok (már várt) kérdés: tudok-e biciklizni, ültem-e már motoron, vezettem-e már motort, stb, stb. Hm.
Robogó, 125, 250, 500... csak úgy röpködtek a számok a levegőben... én meg írtam bőszen az S-betűket az útra.
Nem mondom, hogy nem izgulok... azt sem, hogy nem félek. Végül is ez az egész többek közt a félelem-legyőzésről szól, vagy mi. De mégis: egy gondolat maradt a fejemben, amikor újra szilárd talajt fogott a lábam: MÉG!
Várom hát a holnapot... és az újabb kihívásokat!
Pár napja konstatáltam, hogy nincs már négy hetem sem... és nagyon le kéne tudni futni azt a 21 km-t.
Így aztán az új koncepció 1 rutin óra - 1 óra futás lett.
A mai penzum (kegyes voltam magamhoz) 1 kör volt (mondjuk, hogy 7,5 km), amit sikerült is 36:15 (-2) perc alatt teljesítenem.
Holnap már nem leszek ennyire elnéző, kétszer ennyi van betervezve.
Most aztán, mindezek után halálosan fáradtnak kéne lennem... de tele vagyok energiával, várom a holnapot (ami ugye KEDD) és még szívesen keresnék magamnak valami munkát...
Mégis: erőt veszek magamon... kiteregetek... talán még egy fejezetet engedélyezek magamnak Leni Gruyten életéből... aztán irány a pillák mögötti világ.
Pihenjetek Ti is!
Még jut néhány kihívás a hétre.
Szép álmokat!
További változások
A hétvége a megújulás jegyében telt.
Egy kis intézkedés itt, egy kis megbeszélés ott... Debrecen - Budapest - Veszprém - Budapest - Debrecen... hű, nagyon mozgalmas volt.
Új cipő, új dzseki, új szemkó... hmm, majd meglátjátok! :)
Tovább gyarapítottam az új gyűjteményemet is... erről majd később egy külön bejegyzésben.
Most megyek, várom még egy picit a hétfőt, aztán belevetem magam ezerrel... aztán - mivel nagyon izgalmas nap lesz - holnap arról is beszámolok Nektek.
Jó éjt!
Egy kis intézkedés itt, egy kis megbeszélés ott... Debrecen - Budapest - Veszprém - Budapest - Debrecen... hű, nagyon mozgalmas volt.
Új cipő, új dzseki, új szemkó... hmm, majd meglátjátok! :)
Tovább gyarapítottam az új gyűjteményemet is... erről majd később egy külön bejegyzésben.
Most megyek, várom még egy picit a hétfőt, aztán belevetem magam ezerrel... aztán - mivel nagyon izgalmas nap lesz - holnap arról is beszámolok Nektek.
Jó éjt!
A beszélő kutya
Ma reggel a 259. oldalon véget értek Jeromos kalandjai.
Sajnáltam.
Kevés olyan író létezik, aki egy művével ennyire le tud kötni; J.L. megint bizonyított. :)
Ajánlom mindenki figyelmébe.
A sztori izgis-emberevős... és persze hepiending. ;)
Sajnáltam.
Kevés olyan író létezik, aki egy művével ennyire le tud kötni; J.L. megint bizonyított. :)
Ajánlom mindenki figyelmébe.
A sztori izgis-emberevős... és persze hepiending. ;)
A mai penzum
Hm-hm... jobban kéne igyekezni.
Ma össz-vissz 7 km-re futotta az erőfeszítésemből. Az mondjuk igaz, hogy mindezt sikerült 34:43 perc alatt teljesítenem (- másfél perc a pirosban), de néha azért mégis erőt vesz rajtam a félelem: mi van ha négy hét múlva nem bírok háromszor ennyit futni?
Ez az időjárás amúgy teljesen kiábrándító.
Nem nagyon kell ahhoz megerőltetnie magát az embernek, hogy leizzadjon... fülledt és párás a levegő, alig van benne oxigén... hát csoda, hogy fél úton feladtam? :S
Hűvös szelet és esőt ide éjszakára, plííz!
Aztán felőlem akár jöhet is az ősz... :)
Ma össz-vissz 7 km-re futotta az erőfeszítésemből. Az mondjuk igaz, hogy mindezt sikerült 34:43 perc alatt teljesítenem (- másfél perc a pirosban), de néha azért mégis erőt vesz rajtam a félelem: mi van ha négy hét múlva nem bírok háromszor ennyit futni?
Ez az időjárás amúgy teljesen kiábrándító.
Nem nagyon kell ahhoz megerőltetnie magát az embernek, hogy leizzadjon... fülledt és párás a levegő, alig van benne oxigén... hát csoda, hogy fél úton feladtam? :S
Hűvös szelet és esőt ide éjszakára, plííz!
Aztán felőlem akár jöhet is az ősz... :)
Tádááám...
Éééés, sikerült!
Csak hogy valami kézzel fogható is legyen már ebben a kalandban.
Egy fejezet kipipálva. Véletlen vagy sem (bár én abban nem hiszek), az általam kitervelt augusztus másodikai időpont végül valóságot öltött és ma délelőtt sikeres kresz vizsgát tettem.
Nagyon izgalmas volt, sok tanulsággal szolgált.
Félelmetesnek tartom kicsit, hogy azok a fiatalok, akik tizenéves fejjel káromkodva hagyták el végül a helyiséget hamarosan talán velem egy úton fognak közlekedni...
Büszke vagyok azokra a lányokra (asszonyokra) akik család, gyerekek és munka mellett felnőtt fejjel végül úgy döntöttek, hogy szereznek egy jogosítványt maguknak. Tanulnak és izgulva ülnek az érintőképernyők mögé... s persze kitűnő eredménnyel vizsgáznak!
Margó, Anikó - RESPECT!
Nem tétlenkedtem, rögtön fel is hívtam jövendőbeli oktatómat és megbeszéltük az első órám időpontját... már csak néhányat kell aludni. :)
Addig pedig - az első sikereket megünnepelendő - bemutatom Nektek őt:
Csak hogy valami kézzel fogható is legyen már ebben a kalandban.Most már igazán alig várom a végét!
Holnap el is megyek magasszárú cipőt venni. ;)
Újra itt
Visszatértem hát.
Egy szép, élményekben dús, tanulságos, több szempontból is feledhetetlen héttel a hátam mögött.
Reggel újra indulhatnak a munkás hétköznapok.
Bármilyen furcsa is: várom már.
Egy szép, élményekben dús, tanulságos, több szempontból is feledhetetlen héttel a hátam mögött.
Reggel újra indulhatnak a munkás hétköznapok.
Bármilyen furcsa is: várom már.
