Állítólag (Attila szerint!) minden szuper és nagyon magabiztos vagyok (-nak tűnök!) ebben a kategóriában.
Attól még el kell ismernem: az a másfél hét kihagyás megtette "áldásos" hatását.
Jó, simán elindul.
Jó, arra megy, amerre én akarom.
Jó, megszűnt a lábletevés.
Jó, a nyolcasoknál már nem kell puskáznom (van ugyanis egy "puska bólyánk", amire ha ránézünk a kanyarban, tutira ki tudunk jönni belőle... de pssszt!).
Mégis: gáz egy óra alatt tízszer lefulladni... nemde?
Kis mentségként: nehéz ám két dolgot nyomni és kettőt húzni egyszerre... mindezt négy különböző végtaggal! :)
Arra már nem is akarok gondolni, hogy most jön a következő egy hét szünet... :(
Őszintén remélem, hogy hosszú, meleg őszünk lesz!!
HannovExtra
Ahogy ígértem, kis ráadásként íme azok az érdekességek (természetesen össze-vissza), amik kamera elé kerültek az úton.
Először is a közelekdés a Maschsee-n - nem csak a megszokott alkalmatosságokkal: 
Majd egy "szék-ház"... vajon hogy kerültek ezek oda fel? A hely amúgy egy kávézó-féleség (legalább is annak néz ki):
Megállít egy pillanatra a folyóparton Nádasdy János munkája is - "Az elesett művészek emlékére":
Aztán, ha már az összekevert állatoknál tartunk... nézzétek csak, mivel találkoztam az egyik üzlet kirakatában: 
Ahogy a múltkor az ízeltlábú sasnál, itt sem könnyű eldönteni, hogy egy zeráffal, vagy egy zsibrával állunk-e szemben... :)
Aztán, ha már az összekevert állatoknál tartunk... nézzétek csak, mivel találkoztam az egyik üzlet kirakatában: Ahogy a múltkor az ízeltlábú sasnál, itt sem könnyű eldönteni, hogy egy zeráffal, vagy egy zsibrával állunk-e szemben... :)A mai utolsó pedig... a kedvenceim: 
Forrest Veszprémben
Ez a világ másik szeglete igaz, de mivel ezen az oldalon kezdtem vezetni a futásaim eredményét, hát újra ide írok. Így is elfelejtettem dokumentálni párat a hónapban...
Lássuk hát a mait: 11,5 km - 1:02:24 (mínusz bő másfél perc a forgalom miatt).
Úgy érzem, ez egészen jó eredmény - főleg, hogy kontrolláltan, egyenletes tempóban történt. Ha a maradék 10 km-en is tudom tartani ezt a sebességet, nagyon büszke leszek magamra.
Találtam egy megfelelő segítséget - egy tuti zenét - hozzá. A ritmusa pont megfelelő a számomra kényelmes futáshoz... és csak tizenegyszer kell meghallgatnom, hogy a célba érjek.
Egyelőre hadd titkolózzam ezzel kapcsolatban picit. Egy hét múlva leleplezem Nektek.
Lássuk hát a mait: 11,5 km - 1:02:24 (mínusz bő másfél perc a forgalom miatt).
Úgy érzem, ez egészen jó eredmény - főleg, hogy kontrolláltan, egyenletes tempóban történt. Ha a maradék 10 km-en is tudom tartani ezt a sebességet, nagyon büszke leszek magamra.
Találtam egy megfelelő segítséget - egy tuti zenét - hozzá. A ritmusa pont megfelelő a számomra kényelmes futáshoz... és csak tizenegyszer kell meghallgatnom, hogy a célba érjek.
Egyelőre hadd titkolózzam ezzel kapcsolatban picit. Egy hét múlva leleplezem Nektek.
Ismerd meg...
ezúttal Hannovert.
Délután autós városnézésen voltunk. Igazán kedves és lényegre törő ismertetőt kaptunk rövid idő alatt.
Íme egy még tömörebb összefoglaló Nektek - mindenféle koncepció és a teljesség igénye nélkül - képekben.
Kezdjük a kilátással az ablakomból - a kilencedikről (!):
Nem valami sokat mondó, igaz? Pedig ez a látszólag szürke, kocka házakból és unalmas utcákból álló város valójában gyönyörűségeket rejt!
Herrenhausen Garten
Berggarten
Maschsee
Altstadt (Óváros)
Marktkirche
Neues Rathaus (Új városháza)
Staatsoper (Operaház)
Tor des Marstalls (A hercegi istálló kapuja)
Természetesen ez csak egy ici-pici részlete a teljes valónak. Egy rakás nevezetesség mellett suhantunk el úgy, hogy nem volt lehetőségem róluk képet készíteni. Információt viszont bőven kaptunk mindenről. :) Remélem azért, hogy ennyivel is sikerült érzékeltetni, milyen szépségeket is tartogat a látogatónak ez a város.
Igen, helyes az észrevétel: munkáról nem beszéltem. Azt elég volt átélnem. Felteszem, lesz még lehetőségem beszámolni róla.
A kedves és vicces érdekességeket pedig (mert azok is vannak ám) meghagyom későbbre. Nem kell mindig minden poént egyszerre lelőni!
Nyaff
Nem szeretek hotelban lakni!
Nem szeretem, ha akkurátusan összehajtogatják a pizsimet... ha méret szerint rendezik az arckrémjeimet... ha gondosan az éjjeliszekrény széléhez igazítják a könyvem gerincét... 
Fáradt vagyok.
Nem szeretem, ha akkurátusan összehajtogatják a pizsimet... ha méret szerint rendezik az arckrémjeimet... ha gondosan az éjjeliszekrény széléhez igazítják a könyvem gerincét... Fáradt vagyok.Szeretnék egy kuckót... ami az enyém.
HannOver
Röpke 12 óra vonatút, telefonkonferenciák, levelezés és a szokásos hétfői intézkedés végeztével: megérkeztünk...
Azt kell, hogy mondjam, ez most nem a szokásos hétfő esti fáradtság itt rajtam. Reggel pedig egy újabb izgalmas nap vár ránk.
Jó pihenést hát mindenkinek!
Vigyázz Forrest, jön a kanyar!
Ma végre sikerült magam tartani a tervhez!
Emélkeztek? 1 rutin óra - 1 óra futás.
Hajnalban kibumliztam a világ hátsó végére, kicsit el is késtem, mégis én voltam az első.
Sebaj, Attila így is örült nekem... én meg azoknak a gyönyörű motoroknak! ;)
Néhány kör "egyes-kettes-hármas" után egy órán át róttam alapjáraton a nyolcasokat, hallgattam az "itt szorítsd, ezzel tartsd, arra dőlj" technikát és megtudtam, hogy "Amikor gyorsasági motorozni fogsz, akkor ezt meg azt kell majd máshogy csinálni...!"
Hm. Ott azért még nem tartunk! :)
Ezt követte aztán egy zűrös nap, egy telko a buszon munkába menet, még egy megérkezvén, két maratoni megbeszélés, kétszáz megválaszolandó e-mail, még egy telko, még egy kis elintézni való... mindezt egyre fájóbb fejjel, egyre kaparóbb torokkal, egyre görcsösebben beosztott energiával.
De egy jó cápához méltón nincs megállás!
Konstatáltam, hogy már megint összetűzésem támadt a fizikával... adtam is magamnak fél órát ennek kianalizálására, aztán futócipőt húztam és nyakamba vettem a várost - a másik vége irányába.
Jelentem, megvolt a két kör! Idő: 1:11:43 (mínusz kerek 4 perc a pirosban)
Viszont - bár nehezemre esik ilyesmit írásba adni - egyre jobban gyanakszom, hogy ez mégsem egész 15 km... Ahhoz túl jó időt teljesítek.
Most már igazán kerítenem kéne valami mérő-alkalmatosságot!
Elég sűrű volt a mai program, de még mindig gyerek az idő... kúrálgatom kicsit a megfázásomat, újra belevetem magam Leni történetébe aztán egyszer csak jön az Álommanó.
Csak azért vagyok gondban egy picit, mert holnap elég szellősen járnak majd a buszok... és már megint korán kell kelnem, hogy időben beérjek dolgozni... :(
Bizony-bizony. Ave német munkarend!
Nektek jó hétvégét!
Emélkeztek? 1 rutin óra - 1 óra futás.
Hajnalban kibumliztam a világ hátsó végére, kicsit el is késtem, mégis én voltam az első.
Sebaj, Attila így is örült nekem... én meg azoknak a gyönyörű motoroknak! ;)
Néhány kör "egyes-kettes-hármas" után egy órán át róttam alapjáraton a nyolcasokat, hallgattam az "itt szorítsd, ezzel tartsd, arra dőlj" technikát és megtudtam, hogy "Amikor gyorsasági motorozni fogsz, akkor ezt meg azt kell majd máshogy csinálni...!"
Hm. Ott azért még nem tartunk! :)
Ezt követte aztán egy zűrös nap, egy telko a buszon munkába menet, még egy megérkezvén, két maratoni megbeszélés, kétszáz megválaszolandó e-mail, még egy telko, még egy kis elintézni való... mindezt egyre fájóbb fejjel, egyre kaparóbb torokkal, egyre görcsösebben beosztott energiával.
De egy jó cápához méltón nincs megállás!
Konstatáltam, hogy már megint összetűzésem támadt a fizikával... adtam is magamnak fél órát ennek kianalizálására, aztán futócipőt húztam és nyakamba vettem a várost - a másik vége irányába.
Jelentem, megvolt a két kör! Idő: 1:11:43 (mínusz kerek 4 perc a pirosban)
Viszont - bár nehezemre esik ilyesmit írásba adni - egyre jobban gyanakszom, hogy ez mégsem egész 15 km... Ahhoz túl jó időt teljesítek.
Most már igazán kerítenem kéne valami mérő-alkalmatosságot!
Elég sűrű volt a mai program, de még mindig gyerek az idő... kúrálgatom kicsit a megfázásomat, újra belevetem magam Leni történetébe aztán egyszer csak jön az Álommanó.
Csak azért vagyok gondban egy picit, mert holnap elég szellősen járnak majd a buszok... és már megint korán kell kelnem, hogy időben beérjek dolgozni... :(
Bizony-bizony. Ave német munkarend!
Nektek jó hétvégét!
125 vs. 250
Ennek a bejegyzésnek igazából tegnap kellett volna elkészülnie.
Hiszen az ominózus váltás akkor reggel történt.
Vége az automata váltós szlalomozásoknak, kezdjük hát a bal láb-bal kéz, jobb láb-jobb kéz kombinációt.
Grrr.
Ez így leírva biztos nagyon furán fog hangzani, de amikor hallasz valahol elhaladni egy hangos gépet... és esetleg azt gondolod, hogy "francba, milyen idegesítő ez a zaj"... mindez eszedbe sem jut amikor alattad adja ugyanezt a hangot és az egész gyomrod beleremeg: Wooo-Hooo.
Repesve várom a holnapi benzingőzös reggelt! ;)
Hiszen az ominózus váltás akkor reggel történt.
Vége az automata váltós szlalomozásoknak, kezdjük hát a bal láb-bal kéz, jobb láb-jobb kéz kombinációt.
Grrr.
Ez így leírva biztos nagyon furán fog hangzani, de amikor hallasz valahol elhaladni egy hangos gépet... és esetleg azt gondolod, hogy "francba, milyen idegesítő ez a zaj"... mindez eszedbe sem jut amikor alattad adja ugyanezt a hangot és az egész gyomrod beleremeg: Wooo-Hooo.
Repesve várom a holnapi benzingőzös reggelt! ;)
Rain-Forrest
Esik.
Nem mondom, nagyon vártam már erre. A ma délelőtti kis futó zápor jó fülledtté varázsolta az amúgy is meleg levegőt. Az egész napot az a várakozás töltötte be, hogy "valami jön... vihar lesz".
Hát most itt van.
Egyetlen negatívumot tudok felhozni "ellene": futás közben eredt el.
Bár az elején még azt hittem, menni fog ez szakadó esőben is; be kell látnom, a természet győzött, s már megint jól félbe vágta a küzdelmeimet.
Két kör a terv. Mondom, 2 O!
De ha egyszer én vagyok puhány, máskor meg az időjárás tesz keresztbe, nehezen lesz ebből bármi is.
Jó-jó, íme az eredmény: 7,5 km - 35:30 (-2) perc.
Ebben az időben amúgy mi mást lehetne csinálni, mint takarítani?
Habár már jó ideje ablakot kéne pucolnom... ami ugye esőben kivitelezhetetlen.
Marad hát a többi.
Amire kész leszek, talán kezdhetem is az egészet előről - egy másik városban. :)
Nem mondom, nagyon vártam már erre. A ma délelőtti kis futó zápor jó fülledtté varázsolta az amúgy is meleg levegőt. Az egész napot az a várakozás töltötte be, hogy "valami jön... vihar lesz".
Hát most itt van.
Egyetlen negatívumot tudok felhozni "ellene": futás közben eredt el.
Bár az elején még azt hittem, menni fog ez szakadó esőben is; be kell látnom, a természet győzött, s már megint jól félbe vágta a küzdelmeimet.
Két kör a terv. Mondom, 2 O!
De ha egyszer én vagyok puhány, máskor meg az időjárás tesz keresztbe, nehezen lesz ebből bármi is.
Jó-jó, íme az eredmény: 7,5 km - 35:30 (-2) perc.
Ebben az időben amúgy mi mást lehetne csinálni, mint takarítani?
Habár már jó ideje ablakot kéne pucolnom... ami ugye esőben kivitelezhetetlen.
Marad hát a többi.
Amire kész leszek, talán kezdhetem is az egészet előről - egy másik városban. :)
Veszélyes
... lássuk csak a mai nap összegzését:
1. Veszélyes letenni a lábad a földre, hiszen annak a motoron a helye - ugyebár.
2. Veszélyes gumikesztyű nélkül a legerősebb zsíroldót használni.
3. Veszélyes a sör-vodka redbull-vodka redbull-sör párosítás.
4. Veszélyes hajnal kettőkor varga bélest enni.
5. Veszélyes, hogy mindez mennyire jól esett! :)
S időközben péntek 13. lett... és ezzel együtt három éves lettem.
Folytassam?
Majd holnap!
Jó éjszakát Mindenkinek!
1. Veszélyes letenni a lábad a földre, hiszen annak a motoron a helye - ugyebár.
2. Veszélyes gumikesztyű nélkül a legerősebb zsíroldót használni.
3. Veszélyes a sör-vodka redbull-vodka redbull-sör párosítás.
4. Veszélyes hajnal kettőkor varga bélest enni.
5. Veszélyes, hogy mindez mennyire jól esett! :)
S időközben péntek 13. lett... és ezzel együtt három éves lettem.
Folytassam?
Majd holnap!
Jó éjszakát Mindenkinek!
Fél-Forrest
Már megint nem sikerült... és a fáradtság kerekedett felül.
Ezt utálom a fizikában: kevésszer hagyja magát legyőzni. Pedig én tényleg mindent elkövetek néha...
Vegyük először is azt az elhatározást, hogy naponta futok.... aztán mindjárt mondjunk is le róla.
Aztán itt a másik: mi szerint, mivel hétfőn csak egy kört tettem meg, ma kettő az adag. Ühüm. Ma is felettébb örültem annak az egynek, amit nevezzünk (következetesen) 7,5 km-nek.
Ami egy kis elégtétellel tölt el az az, hogy azért valamennyit sikerült javítanom az időmön: 35:47 (-2) sikeredett ma este.
Igen, tudom.
Ha néha rendesen aludnék... mondjuk..., biztos jobban menne ez is.
Ha végre erőt vennék magamon és NULLA cigit szívnék el naponta, még egy lapáttal rátenne a sikerre.
Ha... ha... ha.
Haha.
Ennyire azért ne szaladjunk előre! :)
Ezt utálom a fizikában: kevésszer hagyja magát legyőzni. Pedig én tényleg mindent elkövetek néha...
Vegyük először is azt az elhatározást, hogy naponta futok.... aztán mindjárt mondjunk is le róla.
Aztán itt a másik: mi szerint, mivel hétfőn csak egy kört tettem meg, ma kettő az adag. Ühüm. Ma is felettébb örültem annak az egynek, amit nevezzünk (következetesen) 7,5 km-nek.
Ami egy kis elégtétellel tölt el az az, hogy azért valamennyit sikerült javítanom az időmön: 35:47 (-2) sikeredett ma este.
Igen, tudom.
Ha néha rendesen aludnék... mondjuk..., biztos jobban menne ez is.
Ha végre erőt vennék magamon és NULLA cigit szívnék el naponta, még egy lapáttal rátenne a sikerre.
Ha... ha... ha.
Haha.
Ennyire azért ne szaladjunk előre! :)
50 vs. 125
Hadd ne fejtsem ki hosszan...
Aki teheti próbálja ki.
Semmi extra, csak néhány köbcenti többlet... de a különbség: valami álom!
Most aztán már igazán epedve várom azt az ominózus ötszázat! :)
Aki teheti próbálja ki.
Semmi extra, csak néhány köbcenti többlet... de a különbség: valami álom!
Most aztán már igazán epedve várom azt az ominózus ötszázat! :)
Varázshétfő
Hosszú idő óta ez az első hétfő amire azt mondom: "Ez jó mulatság, férfi munka volt!"
A szokásos reggeli megbeszélések és ügyek után jött az "operatív hadvieslés"... egy kis ez, egy kis az, csak hogy senki ne unatkozzon és ne gondoljuk, hogy rendben megy bármi is.
Nem megy? Hát tegyük rendbe! Azt hiszem, ma is tettem ez irányban néhány sikeres lépést.
Mindezek után - Zsoltnak és Zsófinak hála - sikerült időben oda érnem a rutin pályára... ami - ugye mondanom sem kell - a világ másik végén van.
Jött a sok (már várt) kérdés: tudok-e biciklizni, ültem-e már motoron, vezettem-e már motort, stb, stb. Hm.
Robogó, 125, 250, 500... csak úgy röpködtek a számok a levegőben... én meg írtam bőszen az S-betűket az útra.
Nem mondom, hogy nem izgulok... azt sem, hogy nem félek. Végül is ez az egész többek közt a félelem-legyőzésről szól, vagy mi. De mégis: egy gondolat maradt a fejemben, amikor újra szilárd talajt fogott a lábam: MÉG!
Várom hát a holnapot... és az újabb kihívásokat!
Pár napja konstatáltam, hogy nincs már négy hetem sem... és nagyon le kéne tudni futni azt a 21 km-t.
Így aztán az új koncepció 1 rutin óra - 1 óra futás lett.
A mai penzum (kegyes voltam magamhoz) 1 kör volt (mondjuk, hogy 7,5 km), amit sikerült is 36:15 (-2) perc alatt teljesítenem.
Holnap már nem leszek ennyire elnéző, kétszer ennyi van betervezve.
Most aztán, mindezek után halálosan fáradtnak kéne lennem... de tele vagyok energiával, várom a holnapot (ami ugye KEDD) és még szívesen keresnék magamnak valami munkát...
Mégis: erőt veszek magamon... kiteregetek... talán még egy fejezetet engedélyezek magamnak Leni Gruyten életéből... aztán irány a pillák mögötti világ.
Pihenjetek Ti is!
Még jut néhány kihívás a hétre.
Szép álmokat!
A szokásos reggeli megbeszélések és ügyek után jött az "operatív hadvieslés"... egy kis ez, egy kis az, csak hogy senki ne unatkozzon és ne gondoljuk, hogy rendben megy bármi is.
Nem megy? Hát tegyük rendbe! Azt hiszem, ma is tettem ez irányban néhány sikeres lépést.
Mindezek után - Zsoltnak és Zsófinak hála - sikerült időben oda érnem a rutin pályára... ami - ugye mondanom sem kell - a világ másik végén van.
Jött a sok (már várt) kérdés: tudok-e biciklizni, ültem-e már motoron, vezettem-e már motort, stb, stb. Hm.
Robogó, 125, 250, 500... csak úgy röpködtek a számok a levegőben... én meg írtam bőszen az S-betűket az útra.
Nem mondom, hogy nem izgulok... azt sem, hogy nem félek. Végül is ez az egész többek közt a félelem-legyőzésről szól, vagy mi. De mégis: egy gondolat maradt a fejemben, amikor újra szilárd talajt fogott a lábam: MÉG!
Várom hát a holnapot... és az újabb kihívásokat!
Pár napja konstatáltam, hogy nincs már négy hetem sem... és nagyon le kéne tudni futni azt a 21 km-t.
Így aztán az új koncepció 1 rutin óra - 1 óra futás lett.
A mai penzum (kegyes voltam magamhoz) 1 kör volt (mondjuk, hogy 7,5 km), amit sikerült is 36:15 (-2) perc alatt teljesítenem.
Holnap már nem leszek ennyire elnéző, kétszer ennyi van betervezve.
Most aztán, mindezek után halálosan fáradtnak kéne lennem... de tele vagyok energiával, várom a holnapot (ami ugye KEDD) és még szívesen keresnék magamnak valami munkát...
Mégis: erőt veszek magamon... kiteregetek... talán még egy fejezetet engedélyezek magamnak Leni Gruyten életéből... aztán irány a pillák mögötti világ.
Pihenjetek Ti is!
Még jut néhány kihívás a hétre.
Szép álmokat!
További változások
A hétvége a megújulás jegyében telt.
Egy kis intézkedés itt, egy kis megbeszélés ott... Debrecen - Budapest - Veszprém - Budapest - Debrecen... hű, nagyon mozgalmas volt.
Új cipő, új dzseki, új szemkó... hmm, majd meglátjátok! :)
Tovább gyarapítottam az új gyűjteményemet is... erről majd később egy külön bejegyzésben.
Most megyek, várom még egy picit a hétfőt, aztán belevetem magam ezerrel... aztán - mivel nagyon izgalmas nap lesz - holnap arról is beszámolok Nektek.
Jó éjt!
Egy kis intézkedés itt, egy kis megbeszélés ott... Debrecen - Budapest - Veszprém - Budapest - Debrecen... hű, nagyon mozgalmas volt.
Új cipő, új dzseki, új szemkó... hmm, majd meglátjátok! :)
Tovább gyarapítottam az új gyűjteményemet is... erről majd később egy külön bejegyzésben.
Most megyek, várom még egy picit a hétfőt, aztán belevetem magam ezerrel... aztán - mivel nagyon izgalmas nap lesz - holnap arról is beszámolok Nektek.
Jó éjt!
A beszélő kutya
Ma reggel a 259. oldalon véget értek Jeromos kalandjai.
Sajnáltam.
Kevés olyan író létezik, aki egy művével ennyire le tud kötni; J.L. megint bizonyított. :)
Ajánlom mindenki figyelmébe.
A sztori izgis-emberevős... és persze hepiending. ;)
Sajnáltam.
Kevés olyan író létezik, aki egy művével ennyire le tud kötni; J.L. megint bizonyított. :)
Ajánlom mindenki figyelmébe.
A sztori izgis-emberevős... és persze hepiending. ;)
A mai penzum
Hm-hm... jobban kéne igyekezni.
Ma össz-vissz 7 km-re futotta az erőfeszítésemből. Az mondjuk igaz, hogy mindezt sikerült 34:43 perc alatt teljesítenem (- másfél perc a pirosban), de néha azért mégis erőt vesz rajtam a félelem: mi van ha négy hét múlva nem bírok háromszor ennyit futni?
Ez az időjárás amúgy teljesen kiábrándító.
Nem nagyon kell ahhoz megerőltetnie magát az embernek, hogy leizzadjon... fülledt és párás a levegő, alig van benne oxigén... hát csoda, hogy fél úton feladtam? :S
Hűvös szelet és esőt ide éjszakára, plííz!
Aztán felőlem akár jöhet is az ősz... :)
Ma össz-vissz 7 km-re futotta az erőfeszítésemből. Az mondjuk igaz, hogy mindezt sikerült 34:43 perc alatt teljesítenem (- másfél perc a pirosban), de néha azért mégis erőt vesz rajtam a félelem: mi van ha négy hét múlva nem bírok háromszor ennyit futni?
Ez az időjárás amúgy teljesen kiábrándító.
Nem nagyon kell ahhoz megerőltetnie magát az embernek, hogy leizzadjon... fülledt és párás a levegő, alig van benne oxigén... hát csoda, hogy fél úton feladtam? :S
Hűvös szelet és esőt ide éjszakára, plííz!
Aztán felőlem akár jöhet is az ősz... :)
Tádááám...
Éééés, sikerült!
Csak hogy valami kézzel fogható is legyen már ebben a kalandban.
Egy fejezet kipipálva. Véletlen vagy sem (bár én abban nem hiszek), az általam kitervelt augusztus másodikai időpont végül valóságot öltött és ma délelőtt sikeres kresz vizsgát tettem.
Nagyon izgalmas volt, sok tanulsággal szolgált.
Félelmetesnek tartom kicsit, hogy azok a fiatalok, akik tizenéves fejjel káromkodva hagyták el végül a helyiséget hamarosan talán velem egy úton fognak közlekedni...
Büszke vagyok azokra a lányokra (asszonyokra) akik család, gyerekek és munka mellett felnőtt fejjel végül úgy döntöttek, hogy szereznek egy jogosítványt maguknak. Tanulnak és izgulva ülnek az érintőképernyők mögé... s persze kitűnő eredménnyel vizsgáznak!
Margó, Anikó - RESPECT!
Nem tétlenkedtem, rögtön fel is hívtam jövendőbeli oktatómat és megbeszéltük az első órám időpontját... már csak néhányat kell aludni. :)
Addig pedig - az első sikereket megünnepelendő - bemutatom Nektek őt:
Csak hogy valami kézzel fogható is legyen már ebben a kalandban.Most már igazán alig várom a végét!
Holnap el is megyek magasszárú cipőt venni. ;)
Újra itt
Visszatértem hát.
Egy szép, élményekben dús, tanulságos, több szempontból is feledhetetlen héttel a hátam mögött.
Reggel újra indulhatnak a munkás hétköznapok.
Bármilyen furcsa is: várom már.
Egy szép, élményekben dús, tanulságos, több szempontból is feledhetetlen héttel a hátam mögött.
Reggel újra indulhatnak a munkás hétköznapok.
Bármilyen furcsa is: várom már.
