Back to 250

Állítólag (Attila szerint!) minden szuper és nagyon magabiztos vagyok (-nak tűnök!) ebben a kategóriában.
Attól még el kell ismernem: az a másfél hét kihagyás megtette "áldásos" hatását.

Jó, simán elindul.
Jó, arra megy, amerre én akarom.
Jó, megszűnt a lábletevés.
Jó, a nyolcasoknál már nem kell puskáznom (van ugyanis egy "puska bólyánk", amire ha ránézünk a kanyarban, tutira ki tudunk jönni belőle... de pssszt!).

Mégis: gáz egy óra alatt tízszer lefulladni... nemde?
Kis mentségként: nehéz ám két dolgot nyomni és kettőt húzni egyszerre... mindezt négy különböző végtaggal! :)

Arra már nem is akarok gondolni, hogy most jön a következő egy hét szünet... :(

Őszintén remélem, hogy hosszú, meleg őszünk lesz!!

HannovExtra

Ahogy ígértem, kis ráadásként íme azok az érdekességek (természetesen össze-vissza), amik kamera elé kerültek az úton.

Először is a közelekdés a Maschsee-n - nem csak a megszokott alkalmatosságokkal:

Majd egy "szék-ház"... vajon hogy kerültek ezek oda fel? A hely amúgy egy kávézó-féleség (legalább is annak néz ki):

Megállít egy pillanatra a folyóparton Nádasdy János munkája is - "Az elesett művészek emlékére":Aztán, ha már az összekevert állatoknál tartunk... nézzétek csak, mivel találkoztam az egyik üzlet kirakatában: Ahogy a múltkor az ízeltlábú sasnál, itt sem könnyű eldönteni, hogy egy zeráffal, vagy egy zsibrával állunk-e szemben... :)

A mai utolsó pedig... a kedvenceim:

Kreatív és eredetei ötlet, hogy az esernyős úr és hölgy ernyőjéről folyamatosan csepeg a víz. Különben mi szükség is lenne rá, nem igaz? :)

Forrest Veszprémben

Ez a világ másik szeglete igaz, de mivel ezen az oldalon kezdtem vezetni a futásaim eredményét, hát újra ide írok. Így is elfelejtettem dokumentálni párat a hónapban...

Lássuk hát a mait: 11,5 km - 1:02:24 (mínusz bő másfél perc a forgalom miatt).
Úgy érzem, ez egészen jó eredmény - főleg, hogy kontrolláltan, egyenletes tempóban történt. Ha a maradék 10 km-en is tudom tartani ezt a sebességet, nagyon büszke leszek magamra.

Találtam egy megfelelő segítséget - egy tuti zenét - hozzá. A ritmusa pont megfelelő a számomra kényelmes futáshoz... és csak tizenegyszer kell meghallgatnom, hogy a célba érjek.
Egyelőre hadd titkolózzam ezzel kapcsolatban picit. Egy hét múlva leleplezem Nektek.

Ismerd meg...

ezúttal Hannovert.

Délután autós városnézésen voltunk. Igazán kedves és lényegre törő ismertetőt kaptunk rövid idő alatt.

Íme egy még tömörebb összefoglaló Nektek - mindenféle koncepció és a teljesség igénye nélkül - képekben.

Kezdjük a kilátással az ablakomból - a kilencedikről (!):

Nem valami sokat mondó, igaz? Pedig ez a látszólag szürke, kocka házakból és unalmas utcákból álló város valójában gyönyörűségeket rejt!

Herrenhausen GartenBerggarten

Maschsee

Altstadt (Óváros)

Marktkirche

Neues Rathaus (Új városháza)

Staatsoper (Operaház)

Tor des Marstalls (A hercegi istálló kapuja)

Természetesen ez csak egy ici-pici részlete a teljes valónak. Egy rakás nevezetesség mellett suhantunk el úgy, hogy nem volt lehetőségem róluk képet készíteni. Információt viszont bőven kaptunk mindenről. :) Remélem azért, hogy ennyivel is sikerült érzékeltetni, milyen szépségeket is tartogat a látogatónak ez a város.

Igen, helyes az észrevétel: munkáról nem beszéltem. Azt elég volt átélnem. Felteszem, lesz még lehetőségem beszámolni róla.

A kedves és vicces érdekességeket pedig (mert azok is vannak ám) meghagyom későbbre. Nem kell mindig minden poént egyszerre lelőni!

Nyaff

Nem szeretek hotelban lakni!Nem szeretem, ha akkurátusan összehajtogatják a pizsimet... ha méret szerint rendezik az arckrémjeimet... ha gondosan az éjjeliszekrény széléhez igazítják a könyvem gerincét...

Fáradt vagyok.

Szeretnék egy kuckót... ami az enyém.

HannOver

Röpke 12 óra vonatút, telefonkonferenciák, levelezés és a szokásos hétfői intézkedés végeztével: megérkeztünk...

Azt kell, hogy mondjam, ez most nem a szokásos hétfő esti fáradtság itt rajtam. Reggel pedig egy újabb izgalmas nap vár ránk.

Jó pihenést hát mindenkinek!

Vigyázz Forrest, jön a kanyar!

Ma végre sikerült magam tartani a tervhez!
Emélkeztek? 1 rutin óra - 1 óra futás.

Hajnalban kibumliztam a világ hátsó végére, kicsit el is késtem, mégis én voltam az első.
Sebaj, Attila így is örült nekem... én meg azoknak a gyönyörű motoroknak! ;)
Néhány kör "egyes-kettes-hármas" után egy órán át róttam alapjáraton a nyolcasokat, hallgattam az "itt szorítsd, ezzel tartsd, arra dőlj" technikát és megtudtam, hogy "Amikor gyorsasági motorozni fogsz, akkor ezt meg azt kell majd máshogy csinálni...!"
Hm. Ott azért még nem tartunk! :)

Ezt követte aztán egy zűrös nap, egy telko a buszon munkába menet, még egy megérkezvén, két maratoni megbeszélés, kétszáz megválaszolandó e-mail, még egy telko, még egy kis elintézni való... mindezt egyre fájóbb fejjel, egyre kaparóbb torokkal, egyre görcsösebben beosztott energiával.

De egy jó cápához méltón nincs megállás!
Konstatáltam, hogy már megint összetűzésem támadt a fizikával... adtam is magamnak fél órát ennek kianalizálására, aztán futócipőt húztam és nyakamba vettem a várost - a másik vége irányába.
Jelentem, megvolt a két kör! Idő: 1:11:43 (mínusz kerek 4 perc a pirosban)
Viszont - bár nehezemre esik ilyesmit írásba adni - egyre jobban gyanakszom, hogy ez mégsem egész 15 km... Ahhoz túl jó időt teljesítek.
Most már igazán kerítenem kéne valami mérő-alkalmatosságot!

Elég sűrű volt a mai program, de még mindig gyerek az idő... kúrálgatom kicsit a megfázásomat, újra belevetem magam Leni történetébe aztán egyszer csak jön az Álommanó.
Csak azért vagyok gondban egy picit, mert holnap elég szellősen járnak majd a buszok... és már megint korán kell kelnem, hogy időben beérjek dolgozni... :(
Bizony-bizony. Ave német munkarend!

Nektek jó hétvégét!