Jelentem: megtörtént! Legyőztem "A" távot!
A körülmények nem voltak épp a legszerencsésebbek, mégis (vagy talán épp ezért) büszke vagyok magamra.
Nem mondom, az időmön eléggé meglátszott, hogy kissé "nyúzott" voltam: 2:09:33 lett az eredmény. De bárhogy is éreztem magam, semmi pénzért nem hagytam volna ki a versenyt, hiszen már nagyon rég óta készültem erre a megmérettetésre.
S aki esetleg kíváncsi lenne a titok nyitjára: hogyan? - annak elárulom: e nélkül nem ment volna:
Ez úton is köszönet Lászlónak a (nem szándékos) segítségért! :)
2 megjegyzés:
Nagy gratuláció a kitartásodért! Meglátod, a következő már "rutin" lesz... :-)
Köszönöm, Zita!
Bár a célba érve elhatároztam, hogy most aztán 2-3 hétig egy lépést sem futok... máris nagyon hiányzik. Ahogy a következő megmérettetést is várom. :)
Megjegyzés küldése