Neg.

Ez most egy olyan nap, amit nem igazán tartok megörökítendőnek.
Korán bementem dolgozni... aztán korán el is jöttem, hogy ne lássa senki a szenvedésemet.
Megejtettem egy fájón alapos (értsd: drága) "depi-vásárlást" és valóban jobban éreztem magam tőle. Na nem magától a vásárlástól, nem is attól, hogy a végén ki kellett fizetnem, ami bánatomban a kosárban landolt... hanem mert közben nem értem rá a gondolataimmal foglalkozni.

Futni kellett volna... volna... volna. Szép szó... én meg maradok puhány.

Mondom én, hogy semmi említésre méltó nem került a mai étlapra! ...